900 éve egyedül: Teopanzolco-i templom felfedezése

Július 12-én számolt be róla – többek közt – a BBC News és az Archaeology.org is, hogy egy eddig ismeretlen templomra bukkantak a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet régész munkatársai Teopanzolco-ban (Közép-Amerika, Cuernavaca, México). A templomot amint kiderült az az Archaeology.org közlésében, Tlálocnak (ejtsd.: Tlálok) az esőzés, és az eső istenének emelték Tlahuicák.

Az érdekesség az egészben az, hogy a régészeknek segített most a természet is, mert ha a térségben nem következik be földrengés, akkor nem lelnek rá a hihetetlen templomra. Bár a földrengés okozta pusztítások elszomorítóak, ez esetben most megmutatták egy másik arcukat. Ugyanis a földrengés amely az elmúlt időkben is komoly problémákat okozott México és Közép-Amerika szerte, most a templom azon részét mutatta meg a kutatók számára, amely ez ideig nem volt szem előtt.

A kutató csoport egyik munkatársa azt nyilatkozta, hogy Teopanzolco építményei feltehetően a 13. századra datálhatóak, bár a helyzetet tekintve úgy tűnik, hogy az itt élt emberek régebbi építményegyüttesekre emelték rá újabb és újabb műveiket. Ez is a közép-amerikai civilizáció egykori virágzására utal.

 

P. Amarú (Kuzco)


Eredeti cikkek és források:

https://www.bbc.com/news/world-latin-america-44806790

https://www.archaeology.org/news/6783-180712-earthquake-pyramid-temple

a borítóképet készítette: Salvador Barrera Rodriguez

 

Reklámok

Közép-Amerika régészeti építményei: Chichén Itzá

A blog új ismeretterjesztő cikksorozatának első számú tagja Chichén Itzá. A sorozat azért jött létre, hogy a közép-amerikai indián kultúra emlékeit minél több ember számára elhozza, illetve tisztázza azok múltját, és a lehető legjobb módon valós képet adjon arról a kultúráról amelynek hatalma alatt megépült. Nézzük!→

Chichén Itzá vagy Chichén Itza a maya és toltec kultúra gyümölcse, nevének jelentése pedig nem más mint ,,az Itzák kútjainak szája”. Az elnevezést a régi Yucatán-félsziget uralkodócsaládjáról kapta, akik uralmuk alatt tartották a területet. A kutak közül az egyik Chaac istenség tiszteletét élvezte. Ezt jól mutatja az is, hogy több törzs embere is ide járt áldásért, illetve áldozatot bemutatni. Tehát zarándok helyként tekinthetünk rá.

Ezt a tényt még az is alátámaszthatja, hogy rengeteg – nem csak – türkizmozaikot, aranytárgyat, és jádét hoztak felszínre a kutakból, és ami döntő jelentőségű hogy nem egy emberi maradványra leltek a cenote-ok mélyén – többek közt egy feltehető legesen pap férfi koponyájára is. Legalábbis Edward Herbert Thompson archeológus  – aki 1894-ben megvásárolta a földterületet amiben a hihetetlen régészeti komplexum is benne volt, csak azt még senki nem tudta úgy igazán – jegyzeteiben erről kapunk tudomást.

Mexico_Cenotes.jpg
Cenote de los Sacrificios |kép:  Ekehnel (Emil Kehnel)

 Chichén Itzá több épületén is jelentősen érzékelhető a mexikói stílus illetve hatás (X. század vége – XIII. századig), amelyet a legjobban a tzompantli (Plataforma de los Cráneos) vagyis koponyák falával lehetne alátámasztani, ezenkívül még láthatjuk a toltec hatásokat is. A hangsúlyt azonban helyezzük át inkább a hatalmas méretű stadionjára, amely 83 X 36 méteres (hossz x szélesség). Ezen a hatalmas téren játszották a pok-ta-pok, vagy más néven “maya fociként” a köztudatba került labdajátékot amelynek lényege, hogy a különböző két csapat valamely tagja csapatjátékon keresztül a játékfolyamán, csípőjével a labdád ellökve azt átjuttassa a falakon található, a csapatára kiosztott nyerő kőkörön, amely ez esetben a kaput jelenti. Ezt a sportot egyébként mai napig űzik.

2014-01-03_Tzompantli_in_Chichén_Itzá_anagoria.jpg
tzompantli avagy koponyák fala | kép: Anagoria
Chichén_Itzá_Goal
Valaha ez is szépen pingált volt/ A kőkör | Kép: Kåre Thor Olsen

A Harcosok Temploma

Templo_de_los_Guerreros

Arra tehát már rá jöttünk, hogy különböző időkben, különböző népek lakták és művelték a vidéket és annak épületeit olykor eléggé szűkös váltakozásokban, azonban maradjon meg annyi számunkra, hogy: Chichén Itzá a maya és toltec népek által lakott és művelt területek közé tartozott. Ezek a kultúrák formálták meg, és tették olyanná amilyenként a mai napig  ismerjük.

Térjünk ki most a jól ismert Harcosok Templomára, amely toltec jegyeket visel magán –  ezt felismerhetjük a kígyó alakú oszlopokról. A belső termei tágasak, az alépítménye talpánál helyezkedik el az “Ezer Oszlop Csoportja”. Itt található a toltec harcosoknak a négyszögletes, faragott, díszes szobra, illetve egy színezett lapos dombormű amelyen az látható, hogyan foglalták el a toltec csoportok a várost. A szívet kitépő sasok, a jaguárreliefek, mind a mexikói hatást erősítik.

Chichen-Itza-1000-Warriors-Columns.jpg
A négyszögletes oszlopok | kép: Uspn

 

A Kukulkán templom – amelyre az emberek többsége azt hiszi, hogy a Harcosok Temploma – a már jól áttárgyalt oszlopoktól nem messze található meg. A piramis kilenc teraszból, és minden oldalán egy széles, a négy égtájt jelképező, felfelé vezető lépcsősorral büszkélkedik amely egyenest felvezet a templomba. Itt is megtaláljuk a tollaskígyó motívumot méghozzá a lépcsősorok kezdeténél.  A spanyolok El Castilloként nevezték el azért, mert a Szent Kúthoz vezető úton fekszik. Magassága 23 méter.

Chichen_Itza-16.jpg
Kukulkán Templom és a háttérben a Harcosok Temploma |kép: Dronepicr

Chichén Itzá ugyan elveszítette politikai hatalmát az 1200-as évek környékén azonban zarándokhelyként Szent Kútja továbbra is tömegeket vonzott magához. Az uralmat ezután Mayapán vette át. A yucatáni Xiu és Itzá családok uralma ezzel megpecsételődött, azonban városuk történelmük misztikus varázslatában, a kultúra megtestesítőjeként úgy döntött talán még azt is megélheti, hogy örökké fenn marad. Maga az a társadalom ami egykor itt élt ugyan álomra hajtotta fejét, még akkor is ott lesznek az isteneik akik vigyázni fognak jelen idejük egyik legszebb alkotására.

P. Amarú (Kuzco)


szakirodalmi segítség:

Kelemen Pál – Régi amerikai művészet c. könyve (1969) Ősi indián és spanyol gyarmatikor

illetve

C. W. Ceram: A régészet regénye (1958)

36288583_487080298389997_7177588064758267904_n.jpg36176686_487084731722887_7242006385150394368_n.jpg

 

Újabb tanulmány készült az Inka Birodalomban használt koponyalékelésről

Június 8-án tette közzé a hírt a tudományos témájú oldal a Science Magazin, miszerint új tanulmány készült az Inka Birodalomban elhíresült koponyalékelésről. A neurológus David Kushner (University of Miami) és a bioarcheológus John Verano  (Tulane University) szerint különböző korszakok alatt átlagosan a perui betegek 80%-a túl élte a beavatkozást.

A legrégebbi ilyen koponya a jelentések szerint i. e. 400-ból származik Dél-Perúból. A korábbi tanulmányok szerint a betegeknek – az akkori vélekedések szerint – csak 40 %-a élhette túl a procedúrát, míg a kutatók szerint az Inka-periódus alatt ez a szám meghaladhatta akár a 80%-ot is.

Canva - Lama, Peru, Inca, Alpaca, Sacred Valley, Nature, Wool
Quechua asszony kislányával, Perú

,, Ha a beavatkozás helye nem mutatott gyógyulási jeleket, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a beteg meghalt vagy műtét közben, vagy röviddel ezután. A nyílás körül keletkezett sima csontréteg arra enged következtetni, hogy a páciens túlélte a kritikus részét a dolgoknak, ezáltal a csont meggyógyulhatott.” – Archaeology Magazin

 

P. Amarú (Kuzco)


Photo →: D. KUSHNER ET AL., WORLD NEUROSURGERY 114, 245 (2018)

Quechua asszony kislányával → : https://www.canva.com/photos/nature/MAC3YVBeCpU-lama-peru-inca-alpaca-sacred-valley-nature-wool/?query=inca%20skull

 

Rapa Nui: A moai szobrok kalapjainak rejtélye megoldódott volna?

Június 5-én az Archaeology Magazin és a Popular Science tudományos folyóiratok bámulatos hírt közöltek a régóta megoldatlan moai szobrok rejtélyeinek egyikéről: hogyan kerültek a kőkalapok, a kőszobrok fejeire? Azokról van most szó amelyek közül néhány fején viseli a tudományosan még tisztázatlan kalapot/ fejdíszt. Ezek a kőből kifaragott kalapok attól számítanak olyan rejtélyesnek, hogy külön helyezték a szobrok fejére őket. Ezt a rejtélyt próbálták megoldani most  Carl Lipo és a Binghamton University tudósai.

canva-moai,-easter-island,-rapa-nui,-ancestral,-ancestors-MACV-iU1ZKw.jpg

A teória miszerint a szobrok fejére a kalapot úgy helyezték fel, hogy szükségük volt kötelekre és rámpákra. Mindkét cikk említi, hogy ezeket a kalapokat, a helyiek máig pukao-nak nevezik. Ezek a pukaok 13 tonnát is nyomhattak, és az elképzelés szerint a moai fejére gurították, nem pedig csúsztatták, vagy emelték a rámpa és a kötelek segítségével.

,,A pukao hengerét ezután felhúzták a szobor tetején lévő emelvényre. Becslések szerint kevesebb erőforrást igényelt, és csak 10-15 embert vesz igénybe az egész procedúra. Lipó észrevette, hogy a szobrok körül sziklás törmeléket lehetett találni, amelyek a rámpák építéséből származhatnának ha igazak az elképzelések.” – Archaeology Magazin

 

P. Amarú (Kuzco)

 


Eredeti cikk az Archaeology Magazin oldalán → : https://www.archaeology.org/news/6667-180605

Borító kép → : https://www.canva.com/photos/misc/MACV4ghIY-o-chile-easter-island-rapa-nui-moai-travel/?query=moai#

cikk képe → : https://www.canva.com/photos/nature/MACV-iU1ZKw-moai-easter-island-rapa-nui-ancestral-ancestors/?query=moai#

 

 

Új mintákra bukkantak a Nazca-vonalak közelében, Dél-Peruban: Üdvözöljük a Palpa-vonalakat!

Az Archaeology Magazin nevű tudományos témájú oldal Május 31-én tette közzé a hírt, miszerint Peru sivatagos régiójában, a Palpa térségben újabb hatalmas méretű ábrákra bukkantak. Ezek a minták többek között egy táncoló nőt – és ahogyan az Archaeology Magazin írja honlapján – kardszárnyú delfineket ábrázolnak, nem messze az elhíresült Nazca-vonalaktól. A kutatók a terepen a mintákat drónok segítségével tudták bemérni teljesen. Úgy vélik még rengeteg olyan ábra van ami még felfedezetlen.

Tájkép Ica, Perú |Diego Delso Link

Elnevezésüket végül a térségről kapták, így nevük Palpa-vonalak lett. A régészek azt állítják, a vonalak szemmel láthatóan dombok, illetve leejtők oldalába lettek rajzolva, így finomabban kivehetőek egészükben ellenben a Nazca-vonalakkal, amelyet felülről lehet teljes egészükben megtekinteni.

,, Johny Isla  régész (Ministerio de Cultura del Perú) szerint, az ábrákat a Paracas-kultúra emberei vájhatták ki több mint 2000 évvel ezelőtt.” – Archaeology Magazin

 

P. Amarú (Kuzco)

 


Eredeti bejegyzés az Archaeology Magazin oldalán →: https://www.archaeology.org/news/6656-180531-peru-palpa-lines

A borítóképet készítette→: https://www.canva.com/photos/misc/MACV4_Xf4g8-nasca-peru-nazca-plateau-nasca-lines-hummingbird/?query=nazca

 

1000 éves múmiára bukkantak Peruban!

Május 25-én tette közzé a nagy hírt a tudományos témájú honlap, az Archaeology News Network  hogy az Université libre de Bruxelles archeológus csapata (CReA-Patrimoine) remek állapotában fenn maradt múmiára lelt az ásatások során, Pachacamac tartományban, Nyugat-Peruban. Pachacamac – említi a cikk is – fontos zarándok helyként szolgált az Inka Birodalom idejében.

Peter Eeckhout professzor – az ásatás vezéralakja -, külön kiemelte, hogy óriási szerencséjük volt az ásatás során. A múmia érintetlen állapotában, az eredeti nyughelyén került a kutatók szeme elé több mint 1000 év után.

1,000-year-old mummy discovered in Peru1,000-year-old mummy discovered in Peru

A felbecsülhetetlen értékű lelet: a Pachacamac múmia / P. Eeckhout professzor és a múmia faálarca [c. P. Eeckhout & Archaeology News Network]

 

 

A c14-es izotópos vizsgálat során ki mutatták, hogy a múmiát 1000 illetve 1200 évvel ezelőtt helyezhették végső nyugalmára. Az ásatások során három monumentális struktúrát fedeztek fel,  – beleértve egy szentélyt -, amelyet a helyi ősöknek szenteltek.

Piramida_con_Rampa_1.jpg
Piramis, Pachacamac, Perú / by: Ingo Mehling (link!)

A kutatók azt is elmondták, hogy a környéken számtalan sírkamra, és szentély volt található az Inka Birodalom idejében, azonban a spanyolok ezeket elpusztították vagy kifosztották. A múmiát is egy ilyen sírkamrában találták meg.  A múmiát hamarosan a legkorszerűbb technológiák általi vizsgálatok alá vetik majd, hogy megállapíthassák a csodás egyén kilétét aki a szövetrétegek közt került nyugovóra, illetve rekonstruálhassák külsejét.

P. Amarú (Kuzco)


Archaeology News Network: https://archaeologynewsnetwork.blogspot.com/2018/05/1000-year-old-mummy-discovered-in-peru.html#FhoqObaIDVCI8zS0.97

borítókép ( Ingo Mehling munkája ) : megtalálható itt!

 

 

 

Perui kutatók jó úton járnak az inkák eredetének kutatásában

Május 26-án tette közzé a nagy hírt a tudományos ismeretterjesztő oldal a Phys.Org, miszerint perui tudósok az inkák eredetének nyomára bukkantak, illetve teremtés történetük összefügg egymással.

Peruban az Inka Birodalom (Tawantinsuyo) volt mai ismereteink szerint a legnagyobb – sőt nemcsak Peruban, hanem egész Közép- és Dél-Amerikában – a legnagyobb pre-Kolumbián birodalom. Emberei jól szervezett rendszerben éltek, és nem volt helye a lustaságnak. Minden korosztálynak sőt minden nemnek külön-külön meg volt a maga feladata, hiszen a Birodalom bűntette a munka megtagadását.

Az Inka Birodalom nem csak szorgalmas, hanem igen sokrétű is volt kulturálisan, köszönhetően annak amikor egy ellenséges törzset vagy birodalmat hajtottak maguk alá, annak embereit nem ölték meg vagy fosztották meg kultúrájuktól, hanem hagyták annak további gyakorlási lehetőségét, kisebb-nagyobb változtatásokkal. Természetesen voltak kötelező dolgok, amiket rájuk kényszerítettek, – például az inka rendszer szabályai és bizonyos ünnepei, szertatásai – azonban szertartásaikat, és életüket ezek a változtatások nem tették tönkre, illetve okoztak komolyabb problémát.

Canva - Peru, Chivay, Peruvian, Alpaca, Decorated, Costume
Indián asszonyka alpakával, Chivay, Perú

Az inkák a kontinens urai voltak – ahogyan azt a cikk is említi – egészen a spanyol konkvisztádorok megérkezésének bekövetkeztéig: 1531-ig. Francisco Pizarro maroknyi – mintegy 200 főnyi – emberével előre nyomult Tawantinsuyo szívéig, de ezt most nem részletezzük külön.

,, … Miután az Inka kultúra lenyűgözte őket, […] Ricardo Fujita és Jose Sando,  – Lima San Martin de Porresit Egyetemének emberei – komoly érdeklődést mutattak az inkák leszármazottainak genetikája iránt. Azt mondták, ez volt az első olyan  tanulmány amelynek célja, ilyen jellegű lett volna, hogy feltárja, létezik-e egy egyedülálló Inka pátriárka. 

” Olyan, mint egy apasági teszt, csak nem az apa és a fia, hanem az emberek között” – mondta Fujita az AFP-nek.” – Phys.org

Két ilyen történet létezik, amelyet a két tudós tüzetesebb vizsgálat alá vetett a tanulmányuk érdekében. Az egyik arról szól, hogy Mama Ocllo és Manco Cápac  a Titicaca-tó, Puno környékéről származó testvér pár, a monda szerint megalapítja az első inka generációt, és elhozzák az emberek számára Wiracocha  segítségével a tudást, és a kultúrát. A másik történet az Ayar testvérek története Cuzco vidékéről, Pacaritambo-ból.

Canva - Lake, Titicaca, Peru, Woman, Child, The Nation, People
Titicaca-tó és az ottani élet, Puno, Perú

A DNS-mintákat mind a két tájegységen élő indián lakosoktól vettek. “A leszármazottak genetikai ujjlenyomatának három évig tartó rendezése és követése után megerősítjük, hogy az inkák civilizációjának eredetét megmagyarázó két legenda valóban össze- kapcsolódhat […] Összehasonlítottuk több mint 3000 ember genealógiai alapjával, hogy rekonstruáljuk az egyének genealógiai fajtáit. Végül csökkentettük ezt a bázist majdnem 200 emberre, akik genetikai hasonlóságokat mutattak meg az Inka nemességgel”. 

A tanulmány áprilisban kiadott néhány előzetes eredményt a Molekuláris Genetika és Genomika című tanulmányban. “Az a következtetésünk, hogy a Tawantinsuyo nemessége két sorból származik: egy a Titicaca-tó partjáról, a másik pedig a Cusco-i Pacaritambo-hegy környékéről, ezzel megerősíti a legendákat.” – mondta Sandoval.

De azt is megerősíti, hogy a két legenda valóban összefüggésben áll.

 

P. Amarú (Kuzco)


 

Borító kép: https://www.canva.com/photos/buildings-landmarks/MACNTAoB3wg-view-of-machu-picchu/?query=peru#

Képek: 1. Indián asszonyka alpakával: https://www.canva.com/photos/animals-wildlife/MACVriZOvfg-peru-chivay-peruvian-alpaca-decorated-costume/?query=peru#

2. Titicaca-tó és az ottani élet: https://www.canva.com/photos/people/MAC4hPU4zJo-lake-titicaca-peru-woman-child-the-nation-people/?query=titicaca

 

Négyhegyű geometrikus csoda a Huari kultúrából

Ezeket a gyönyörűségeket, és kifinomult művészeti alkotásnak minősíthető kalapokat a Huari – vagy Wari – kultúra emberei hagyták az új generáció embereire. Ez a darab amelyet én is lerajzoltam a tanulmánynaplómba, a MALI (Museo de Arte de Lima) tulajdonában van jelenleg, és elmondásuk szerint i. sz. 600 és 800 között készülhetett Ayacucho tartomány közelében.

k1

Four cornered hat with geometric designs
Four cornered hat | Mali (Museo de Arte de Lima)

 

 

A Wari kultúra “Horizonte Medio” periódusában készült, és sorolható is be. Feltehetőleg szakrális rituálék és csaták fontos kelléke volt. Kötéses technikával készült.

P. Amarú (Kuzco)

 

Megtekinthető ⇒: https://artsandculture.google.com/asset/four-cornered-hat-with-geometric-designs/SwEigrcjk3QhdQ

🇬🇧 : https://pachacutecyupanquien.wordpress.com/2018/05/29/four-cornered-geometric-wonder-from-the-wari-culture/

Megállapították az Első Nemzedék számát az Új-Világba érkezésük idejéről

Az Archaeology News Magazin számolt be elsőként arról hogy Lawrence-ben, Kansas Államban a Live Science élőadásban mondta el a közönségnek miszerint a kutatások ki mutatták mindösszesen 250 ember érkezett meg 15,000 évvel ezelőtt az Új-Világ területére.

Nelson Fagundes a Federal Egyetemről  Rio Grande do Sul, Brazilia, és Michael Crawford a Kansas-i Egyetemről több bennszülött Közép- és Dél-Amerikából származó csoport emberének DNS-ét vizsgálat alá vetette, hogy megnézhesse mennyiben tér el az első csoport tagjaiétól, illetve mennyiben azonos a ma élő szibériai csoportok, és kínai csoportok DNS-ével.

indián kislány, PUYO, Ecuador (2015)

Egy komputeres program segítségével állították fel és analizálták a csoport tagjainak feltehető leges számát. Fagundes azt nyilatkozta, hogy míg a nagy számú populációból álló csoportok kinézete és DNS kombinációik merőben színesebb eredményeket hozhatnak, míg a kicsi vagy egészen aprócska csoportoké – mint ahogyan az az első feltehető leges maroknyi 250 ember esetében is történt –  kicsi az esélye annak, hogy a DNS-eik ne sérüljenek utódaikban, illetve hogy azok ugyanolyan egészséggel rendelkeznek majd mint szüleiké. A DNS mutációk ezáltal nagyobb arányban következtek be.

Szó esett még arról is, hogy a folytonos migráció segíthette túl ezeknek az embercsoportoknak a túl élését, és alkalmazkodását leendő új otthonukban, és kultúrájuk színesítésében is.

P. Amarú

Archaeology News:

https://www.archaeology.org/news/6612-180511-new-world-migration


 

Képek: https://www.canva.com/photos/misc/MACV36h9GSI-greenland-eskimos-figure-culture-drum-dance/?query=eskimo%20

https://www.canva.com/photos/misc/MACV33n9l8U-greenland-eskimos-figure-culture-drum-dance/?query=eskimo%20

https://www.canva.com/photos/parks-outdoor/MAB4wJVNhcU-ecuadorian-amazonic-indigenous-girl/?query=mexican%20indigenous%20people

A képek csak illusztráció jellegűek.

A legnagyobb tömeges, szakrális gyermek áldozás: egyenesen Perúból

Több tudományos ismeretterjesztő oldal április 26-án – csütörtökön – tette közzé a hírt, miszerint több mint 500 éve óriási, tömeges gyermek áldozást hajtottak végre Perú északi partján, a hajdani Chimú Birodalom területén.

Huanchaco (Trujillo tartomány)-ban történt a szertartás. Több konzerválódott lábnyomot is találtak a múmiák mellett amelyek arra engednek következtetni, hogy a ceremónia kísérői – a felnőttek – vitték utolsó útjukra a gyerekeket, akiket meggyilkoltak. 140 gyermeket, és 200 llama-t áldoztak fel. Perú történelmében gyakoriak a szakrális gyermek áldozások. A régészek több vágásnyomot is találtak a gyerekek bordáin és a mellkasukon, amely feláldozásra enged következtetni.

Feltehetőleg az áldozásra a szélsőséges időjárási viszonyok által okozott pusztítás – ezáltal kialakuló terméshiány – miatt kerülhetett sor. “Látták, hogy a [felnőtt áldozatok] hatástalanok ezáltal értéktelenek az isteneik szemében, nem túl kielégítőek voltak az akkori helyzetben, az eső pedig nem állt le és folyamatosan ostromolta a térséget. Talán – gondolták – új típusú áldozatra lenne szükség. ” – mondta  Haagen Klaus bioarcheológus többek között a National Geographic-nak és a History-nak. 

P. Amarú (Kuzco)

 

photo by: Gabriel Prieto | A képre kattintva elérhető a History oldal cikke is  | Natgeo post clikk!

 


 National Geographic: https://news.nationalgeographic.com/2018/04/mass-child-human-animal-sacrifice-peru-chimu-science/?utm_source=Twitter&utm_medium=Social&utm_content=link_tw20180426news-masschildsacrifice&utm_campaign=Content&sf187856706=1

A borítókép csak illusztráció a kép elérhető itt: https://www.canva.com/photos/misc/MABRSb0x2bs-ruins-of-chan-chan/?query=chan%20chan%20peru

 

Travel, Art, Archaeology

Pachacutecyupanqui

Travel, Art, Archaeology

FarkasSzem

Röpke tudományos ismeretterjesztő tollvonások farkasszemmel

Pachacutecyupanqui EN

Travel, Art, Archaeology

Anthropology.net

Beyond bones & stones

Ambiente Indígena

Indigenous peoples and environment

Stibrawpa - Personas artesanas

compartiendo nuestra cultura indígena

Hidráulica Inca

Camino Inca del Agua

Xapiri Blog

xapiri.com

Incidental Naturalist

Connecting people to nature

amerindiensis

precolumbia, science illustration, archaeological reconstruction

Discover

A daily selection of the best content published on WordPress, collected for you by humans who love to read.

The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Pachacutecyupanqui

Travel, Art, Archaeology

FarkasSzem

Röpke tudományos ismeretterjesztő tollvonások farkasszemmel

Pachacutecyupanqui EN

Travel, Art, Archaeology

Anthropology.net

Beyond bones & stones

Ambiente Indígena

Indigenous peoples and environment

Stibrawpa - Personas artesanas

compartiendo nuestra cultura indígena

Hidráulica Inca

Camino Inca del Agua

Xapiri Blog

xapiri.com

Incidental Naturalist

Connecting people to nature

amerindiensis

precolumbia, science illustration, archaeological reconstruction

Discover

A daily selection of the best content published on WordPress, collected for you by humans who love to read.

The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.